A kondenzátor szerepe, felépítése és működése a hűtéstechnikában

A hőleadás a kondenzátorban történik.

1. ábra A hőmérsékletek értelmezése a kondenzátoron

2. ábra A kondenzátor blokkvázlata

A hőleadáshoz kondenzációt kell biztosítanunk. A gőz akkor kondenzálódik, ha nála hidegebb felülettel találkozik. A hideg felületet a környezeti levegő, mint természetes közeg biztosítja. A cél, hogy a gőzből folyékony halmazállapot legyen. Ehhez meg kell határoznunk azt a hűtőközeg-hőmérsékletet (kondenzációs hőmérséklet), amely mellett a hűtőközeg folyékony lesz.

3. ábra A kondenzáció folyamata (2-3 állapotváltozás) a logp-h diagramon

A hűtőközeget szállítani kell az alacsonyabb energiaszintről a magasabbra. Ehhez alkalmazzuk a következő elemeket.

A hűtőközeg kondenzálódik, leadja a hőt a természetes hűtőközegnek. A természetes közeg közben elvonja a hőt. A hőmérséklet-változás a kondenzátoron keresztül:

4. ábra A kondenzációs hőmérséklet és a természeteshűtőközeg-hőmérséklet változása a kondenzátor felülete mentén

Az elején csökken a hűtőközeg hőmérséklete, leadja a túlhevítettségi hőjét, majd kondenzálódik. A túlhevítettségi hő a fázisváltozási hőhöz képest kicsi, így elhanyagoljuk a számításnál.

Az elpárolgás végén legalább száraz, telített gőz kell, hogy kialakuljon, de a valóságban inkább száraz, túltelített gőzt kell, hogy rendelkezésre álljon az elpárolgás végén, így a hűtőközeg a szívóvezeték végén biztos, hogy nem tartalmaz folyadékot, így a kompresszor nem fog folyadékütést kapni.

A közeg akkor kezd el kondenzálódni, amikor elérte a hőmérsékletéhez tartozó telítettségi értéket. Ezután állandó hőmérsékleten történik tovább a kondenzáció. Itt a valóságban túlhűtött folyadék van. 3-4 Kelvin utóhűtést biztosítani kell ahhoz, hogy a fojtószelep megfelelően működjön.

A túlhevítettségi hő azonban a fázisváltozási hőhöz képest arányában kevés. Emiatt a túlhevítettségi hőt elhanyagolhatjuk.