Az épület légtömör külső burkának megteremtése az energetikai szemléletű felújítás egyik fontos célkitűzése, mert ez teszi lehetővé a hőveszteségek korlátok közé szorítását, és azoknak a nedvesség okozta károknak az elkerülését, amelyek a páralecsapódás következtében alakulnak ki az épület szerkezetén. Másrészt viszont a házban lévő levegőt rendszeresen cserélni kell, hogy a belső terekből eltávolítsuk a nedvességet és a levegőben lévő káros anyagokat, és belégzésre alkalmas, friss, nem használt levegőt juttassunk oda be. Az energiaveszteségekre való tekintettel nem jó, ha a levegőcsere túl intenzív, a megfelelő levegőminőség érdekében azonban túlságosan kis mértékű se legyen.
Mivel felújított épületekben megszűnik az ablakok hézagain és a tömítetlenségeken át kialakuló (természetes, de nagy hőveszteséggel járó) levegőcsere, az alacsony energiaigényű házban és az utólagosan hőszigetelt régi épületekben más módon kell gondoskodni a levegő szabályozott cseréjéről. Egy mesterséges központi hővisszanyerős szellőztetőberendezés (1. ábra) mentesíthet bennünket az alól a feladat alól, hogy ebből a célból rendszeres időközökben kinyissuk és becsukjuk az ablakokat, nyílászárókat.
1. ábra A központi hővisszanyerős szellőztetőrendszer által biztosított légcsere folyamatos friss levegő befúvásával és elhasznált levegő elszívásával
Mennyi levegőmennyiségre van szükségünk? Azért szellőztetünk, hogy kellemesen érezzük magunkat a megfelelő belsőlevegő-minőség biztosításával, és elszívjuk az ingatlan rendeltetésszerű használata mellett is keletkező, levegőben lévő, kellemetlen szagok által okozott diszkomfortérzetet.
A szükséges levegőcsere mértékét a következő tényezők határozzák meg:
- a verejtékezésből keletkező, valamint a növények, a főzés, a takarítás, felmosás, ruhaszárítás stb. által keltett nedvességet el kell vezetni;
- a helyiségek CO2-koncentrációja, amely az ember általi lélegzés következtében nő, ne haladja meg a 0,1 térfogat% értéket (az ún. Pettenkofer-határt);
- a megszokottól eltérő használat (dohányzás, összejövetelek stb.) esetén a levegőcserét növelni kell;
- az építőanyagokból és a bútorokból a belső levegőbe kerülő illékony szerves vegyületeket (VOC) (pl. nitrogén-oxidok, aldehidek, oldószerek, finompor, az építőanyagokból és a talajból felszabaduló radongáz) friss levegő hozzáadásával annyira fel kell hígítani, hogy koncentrációjuk semmilyen aggodalomra ne adjon okot.
Az első három pont esetén a használat módja és időtartama az, amely meghatározza a szükséges levegőcserét. Azt a járulékos levegőszennyezést, amelyet az építőanyagok és berendezési tárgyak károsanyag-kibocsátása okoz, a lakók csak az építés során vagy a berendezés megvásárlása alkalmával tudják befolyásolni, mégpedig az anyagok körültekintő megválasztásával. Ahol nem lehet elkerülni, ill. kiküszöbölni az ilyen szennyezéseket, ott feltétlenül a levegőcsere növelésére van szükség. Minden benttartózkodó személyre minimum 30 m3/h levegőcserét kell számítani. Közepes fizikai tevékenység esetén ez a levegőmennyiség elég ahhoz, hogy egyrészt a CO2-koncentrációt 0,1 térfogat%-nál kisebb értéken tartsuk, másrészt a nedvességtartalmat elfogadható mértékűre csökkentsük.
Fürdőszobákban, konyhákban és vécékben kellő mennyiségű levegő elszívásáról kell gondoskodni, hogy el lehessen távolítani a szagokat és a káros anyagokat.
A megfelelő légcsere biztosításának módja a hagyományos, ablak- és ajtónyitásos, kereszthuzatot biztosító, természetes szellőztetés. Ennek a régi módszernek a nagy hátránya a rövid időszak alatti, nagy mennyiségű, túlzott mértékű légcsere (n=10-15 1/h) kialakulása, melynek következtében a lakás, ház energiafelhasználása megnő, hiszen a nagy légcseréből adódóan a lakás falai és levegője gyorsan lehűl, mely a fűtési rendszer számára rengeteg többlet-fűtésienergiába kerül, míg visszafűti a szobákat a megkívánt léghőmérsékletre. A megoldást a központi hővisszanyerős szellőztetőrendszer nyújtja, mely folyamatos üzemben képes biztosítani a szükséges légcserét az egyes helyiségekbe. A hővisszanyerős szellőztetőrendszernek is van energiafelhasználása, a hővisszanyerős szellőztetőberendezés befúvó- és elszívóventilátorának villamos fogyasztásából adódóan. Ennek a fogyasztása azonban jóval kisebb mértékű, mint a fűtési rendszernek a többletfogyasztása az ablak- és ajtónyitásos, kereszthuzatot biztosító, természetes szellőztetés utáni felfűtésből adódóan. A mai, jobb minőségű hővisszanyerős szellőztetőrendszerek magas hatásfokú hővisszanyerőt tartalmaznak, mely a távozó levegő hőjét hatékonyan hasznosítja, és a külső levegő -15 °C hőmérsékletéig képesek üzemelni.
Vállaljuk családi házak, lakások, társasházak, irodák, ipari csarnokok központi hővisszanyerős szellőzéstechnikai rendszereinek és hőszivattyús fűtési-hűtési rendszereinek a gépészeti tervezését. Igény esetén a tervezést követően mi magunk is adunk árajánlatot a tervezett gépészetirendszer-kivitelezésre. Amennyiben felkeltettük az érdeklődését, kérem, forduljon hozzánk bizalommal.
tel.: 0036-20-362-8452
e-mail: drkassaimiklos@klima-pest.hu
Dr.
Kassai Miklós PhD.
okl.
gépészmérnök
Épületgépész
tervező
(Kamarai
szám: GT 13-14036)
Energetikai
Tanúsító
(Kamarai
szám: 13-50642)
Felelős
műszaki vezető (MV-ÉG)
Műszaki
ellenőr (ME-G)
Építménygépészeti szakértő (SZÉS3)
Épületenergetikai
szakértő (SZÉS6)
